A BASF által kifejlesztett idő-hőmérséklet címke a gyártástól az elfogyasztásig követi az élelmiszer hűtési fázisait, így a vásárló a jelölésre pillantva azonnal meggyőződhet arról, hogy a fagyasztóból kivett étel felhasználható-e.
Az élelmiszertermékeket a lehető legkíméletesebben kell mélyhűteni, hogy kiengedés után ismét frissen és étvágygerjesztően kerülhessenek az asztalra. Ennek előfeltétele a “gyorsfagyasztás” vagy “sokkoló fagyasztás”. A sejtekben tárolt víznek nagyon gyorsan kell megfagynia (kb. 3-5 cm/h sebességgel) annak érdekében, hogy olyan kisméretű jégkristályok képződjenek, melyek már nem károsítják a sejt szerkezetét.
Az egyre növekvő energiaárak miatt a takarékosságot célzó megoldások szerepe felértékelődött az utóbbi években. A költségek csökkentése a háztartások számára is meghatározó, igazán komoly problémává azonban a nagyobb felhasználók – cikkünk szempontjából természetesen az élelmiszerboltok – esetében vált.
Hatékony módszerekből nincs hiány, hiszen a világítástól a hűtőpult-fedésig számtalan új technológia jelent meg a piacon, amelyek segítségével jelentősen csökkenthetők a kiadások, ám még a bizonyítottan sikeres fejlesztések sem garantálják a kritikátlan elfogadást és alkalmazást.
Az irányított erjesztéses technológia elterjedésével a mesterséges hűtés mind nagyobb és fontosabb szerephez jut a borászatban az erjesztő-tartályok, lemezes hőcserélők, terem-léghűtők üzemeltetése során. A borászatban működő hűtési rendszerek szinte kivétel nélkül közvetítőközeggel működnek, közvetítőközegük jeges víz vagy propilénglikol-víz keveréke. Tovább a teljes cikkhez…
Hűtésről beszélünk minden olyan esetben, amikor valamely közegből hőt vonunk el. („Hideget csinálni” ugyanis nem lehet.) A hőtan II főtétele szerint a hő azonban „magától” csak egy melegebb, vagyis egy nagyobb hőmérsékletű helyről egy hidegebb, vagyis kisebb hőmérsékletű helyre képes átáramlani. Ellenkező irányú vándoroltatásához munka befektetésére is szükség van. (A víz is magától lefolyik a hegyről, de visszafelé már szivattyúzni kell.)
A hűtőipari technológiák speciális igényekkel jelentkeznek az építészeti megoldásokkal kapcsolatban. Az általános ipari építészeti szempontokon túlmenően a szigorú higiéniai és egészségvédelmi előírások, a hőfokigények, szigetelési és párazárási igények stb. határozzák meg a hűtőházak és a hozzájuk tartozó feldolgozóüzemek kialakítását. Ezeket a különleges igényeket már a telepítési kérdésektől kezdve figyelembe kell venni, melyek a következőkben foglalhatók össze: a gazdaságossági szempontok azt követelik meg, hogy az üzem lehetőség szerint központi helyre kell, hogy kerüljön a nyersanyag-előállítás, a beszerzés, a munkaerő, valamint nem utolsó sorban a piac területi elhelyezkedését tekintve. A hűtőházak területkijelölésének ezért alapvető gazdaságossági szempontja az, hogy a feldolgozandó nyersanyag beszállításának és a fogyasztókörzet ellátásának együttes szállítási távolságai a lehető legrövidebbek legyenek.
A kereskedelmi hűtőbútorok feladata a friss és fagyasztott élelmiszerek rövid időtartamú átmeneti tárolása, az áruk bemutatása, a vevő kiszolgálásának, illetve az önkiszolgálásának a lehetővé tétele. A friss élelmiszerek részére 0…+10 °C közötti, a fagyasztott élelmiszerek részére -18 °C-nál nem nagyobb hőmérsékletet biztosítanak. Jellemző a belső kényszercirkulációs hűtés, amely ventilátor segítségével történik, és a nagyobb nedvességleadású (száradásra hajlamos), előhűtötten érkező áruk tárolására szolgáló zárt hűtőkészülékekben gyakoribb.
Funkciók
Fejlettebb gyártók hűtőiket 0 °C zónával látják el, ami megnöveli az élelmiszerek eltarthatóságát. Ha a hűtőszekrény belső hőmérséklete 0 °C felett van, akkor a belső pára hőmérséklete is magasabb mint 0 °C. Viszont ha a hőmérséklet 0 °C alatt van, a páraszabályozó megoldja, hogy a pára hőmérséklete 0 °C felett legyen, így a zöldségek, gyümölcsök frissebbek maradnak, ugyanis a pára nem fagy rájuk.
