Hogyan vásároljunk hűtőszekrényt? (1. rész)
No Frost, antibakteriális bevonat, „A” energiaosztály. Mire kell odafigyelni hűtő- és fagyasztószekrény vásárlásakor?
Hűtőkészülék (hűtőszekrény, fagyasztószekrény) vásárlásakor az áron kívül az egyik legfontosabb szempont a készülék mérete és kialakítása. A normál egyajtós hűtők a megszokott kivitelben kaphatók ma is, hasonlóan a felső, külön fagyasztós modellekhez, amiknek a fagyasztórésze külön ajtóval van ellátva.
Léteznek kétajtós modellek is, amiket side-by-side-nak, vagy amerikai hűtőnek neveznek. A gyártók ezen kívül különböző felszínekkel és különböző színekben, formákban dobják piacra hűtőgépmodelljeiket.
A fagyasztóknál kivitelük alapján megkülönböztetünk fagyasztószekrényt, illetve fagyasztóládát. Az előbbiek felülről nyithatók, nincs bennük fiók, általában egy egybefüggő teret tudunk kihasználni. Ezekben nagyobb mennyiséget tudunk tárolni, mint a fagyasztószekrényben, de kevésbé áttekinthető a tartalom. A fagyasztószekrények oldalról nyithatóak, ezekben a hasznos teret fiókok választják el egymástól. A különböző élelmiszertípusokat egymástól különválasztva tudjuk tárolni, így áttekinthetőbb a szekrény tartalma.
Kivitel
Kivitelük alapján megkülönböztetünk szóló hűtőszekrényeket, illetve kombinált hűtőszekrényeket. A szóló hűtőszekrények széles tárházából válogathatunk a piacon. Ezeknél a készülékeknél a gyártók elsősorban a hűtőtérre fektették a hangsúlyt. Természetesen egyes típusoknál találhatunk a hűtőtéren belül egy kis fagyasztórekeszt, ami általában 18 literes.
Hűtő- és fagyasztószekrényeknél a hasznos belső tér űrtartalmát literben szokták megadni, ez az egyik legfontosabb jellemzője az ilyen készülékeknek. Kiválasztáskor ügyeljünk arra, hogy mekkora a fagyasztórekesz és mekkora a hagyományos hűtőtér – van, aki a nagyobb fagyasztórekeszt igényli, van, akinek elég ebből a kisebb is. Általánosságban elmondható, hogy az egy- és kétszemélyes háztartásokban elegendő a 120-140 liter nettó térfogatú szekrényméretet, nagyobb létszámú háztartásokban személyenként további plusz 60 literrel érdemes számolni.
A szóló hűtőszekrények mérete változhat az 52 centiméteres magasságtól, egészen a 180 centiméterig, szélességük pedig 50 cm és 60 cm között mozog.
A kombinált hűtőszekrényeknél egymástól elkülönítve található a hűtő és a fagyasztó. Előfordulhat alul-, felülfagyasztós, vagy a side-by-side amerikai típusú változata. Csak a legutóbbinál lehetséges, hogy jégkockát, hidegvizet, vagy jégdarát adjon ki. (Ehhez fix vízcsatlakozás is szükséges.) A kombinált hűtőszekrények magassága 120 cm és a 200 cm, szélessége pedig 50 cm és 90 cm között mozog. Az ilyen berendezések előnye, hogy a fagyasztó nincs kitéve közvetlen hőhatásnak, ha kinyitjuk a hűtő ajtaját.
A ma forgalomban lévő hűtőszekrények többségének ajtónyitási iránya változtatható, úgy lettek kialakítva, hogy jobbról és balról egyaránt nyithatóak legyenek. Amennyiben a berendezésen nem fordítható meg az ajtó, jobb jó előre eldönteni, melyik irányba szeretnénk majd a konyhában az ajtót nyitni, nehogy otthon meglepetés érjen bennünket.
Mind hűtőszekrények, mind a fagyasztók estében, egyes készülékek frontjára bútorlap szerelhető – ezzel konyhánkat esztétikussá, harmonikussá varázsolhatjuk, igazodhatunk a többi bútor színéhez. Egyes készülékeket – amelyek magassága megegyezik a standard pultmagassággal (85 cm) –levehető fedőlappal látták el, így ezek becsúsztathatók a munkapult alá is.
Energiafogyasztás
Egy másik fontos szempont a készülék energiafogyasztása. Ez a dráguló energiaárak mellett egyáltalán nem elhanyagolandó szempont, de környezettudatossági megfontolásból is érdemes jobb energiaosztályú berendezést vásárolni. Minden nagyháztartási géphez tartozik egy adat, ami az energiafogyasztását mutatja. Ez az adat egy osztályozás, az „A+” energiaosztály használja a legkevesebb vizet és áramot, a „G” a legtöbbet. Így van ez a hűtőgépeknél is, az „A” osztályú készülékek fogyasztják a legkevesebb energiát.
A hűtőszekrény energiafogyasztása azért is különösen fontos, mert egy folyamatosan üzemelő berendezésről van szó. Az energiafogyasztást olyan tényezők befolyásolhatják, mint az ajtó nyitásának gyakorisága vagy a környezeti hőmérséklet. A hűtő elhelyezésnél ügyeljünk arra, hogy a készülékünk ne kerüljön közvetlen hőforrás (radiátor, tűzhely) közelébe, mert ez jelentősen megnöveli a fogyasztását.
Leolvasztás
Ha a hűtő nem rendelkezik automatikus leolvasztási funkcióval, akkor legtöbb esetben egy kijelző mutatja, mikor lenne időszerű a leolvasztás. Ha nincs kijelző, akkor ezt mi magunk döntjük el a felhalmozódott jég mennyiségéből. Ha automatikus a leolvasztás, akkor a berendezés önállóan, bizonyos időközönként olvasztja le önmagát. Ezt a No-Frost rendszer vezérli, ami egy folyamatos páraelszívás a fagyasztóban, ennek következményeképpen nem jön létre deresedés-jegesedés. Az ilyen készülékek hátránya, hogy ezeknél a gépeknél a hagyományos fagyasztókhoz képest magasabb a fogyasztás, illetve a zajszint.
A bejegyzés folytatásához kattints ide:
http://www.hutomester.hu/hogyan-vasaroljunk-hutoszekrenyt-2-resz/




2010. augusztus. 10. @ 15:10
Csak az energiafogyasztás fontosságát szem előtt tartva, ha ragaszkodunk az ősrégi 20 éves ,de még működő hűtőnkhöz egy hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező új gép a régi energiafogyasztásának 25-35%-val elmegy egy 10 éves hűtőnél is ez az adat 47 %, tehát érdemes nem megvárni a hűtő “végét” mert az árát rövidesen behozza.
2010. augusztus. 16. @ 19:42
[...] A cikk első részét itt olvashatod: http://www.hutomester.hu/hogyan-vasaroljunk-hutoszekrenyt-1-resz/ [...]